" Hazafelé sétáltam, amikor Gomba visszahívott. (...) A hangjából ítélve feldobódott, hogy megvan neki a számom, bár megkértem rá, hogy ne hívogasson kétpercenként. Erre fel vacsora közben megcsörrent a mobilom, mire zavartan kikaptam a zsebemből. Csak kinyomtam, de hiába. Mint a hiénák, anyuék úgy ugrottak rá a témára.

- Ki volt? 

- Senki - ráztam meg a fejem.

- A senki nem tud telefonálni - nézett rám anyu.

- Gomba.

- Nem, ez brokkoli - turkált apu a tányérjában.

- Nem, úgy értem, Gomba hívott. "

 

Szent Johanna Gimi 5. - Remény